Tegye klímabiztossá vállalkozását biomérnöki precizitással.
Küldetésünk, hogy klímabiztos jövőt építsünk.
Biomérnökként és klímavédelmi szakértőként olyan stratégiákat és eszközöket adunk a döntéshozók kezébe, amelyek segítik a tudatos, fenntartható döntéseket, a terepen megvalósuló, kézzelfogható klímavédelmi projekteket, és olyan szakmai struktúrák, szervezetek létrehozását, amelyek skálázható, hosszú távon is működő megoldásokat kínálnak.
Szakértői szolgáltatások
Klímakockázati Előszűrés és Útmutató EU-s pályázatokhoz
A projektek klímakockázatának értékelése és kezelése az európai uniós támogatásban részesülő projektek esetében kötelező feladat. A Klímakockázati Útmutató célja ennek a kötelezettségteljesítésnek a támogatása az értékelés és a kockázatkezelés, alkalmazkodás lehetséges lépéseinek bemutatásával.
Önkormányzati / Intézményi
Klímavédelmi Szemle
5–10 oldalas, NATéR‑logikájú klímavédelmi áttekintés településeknek és közintézményeknek. Röviden összefoglalja a legfontosabb klímakockázatokat (kitettség–érzékenység–sérülékenység), egyszerű kockázati mátrixban bemutatja a főbb veszélyeket, és vázlatos adaptációs irányokat jelöl ki – a jelenlegi magyar környezetvédelmi és klímapolitikai kerethez igazítva.
Online Klímabiztonsági Audit
Felejtse el az általános tanácsokat. A Gyors-Audit során a beküldött számlák és műszaki dokumentációk alapján végzünk rendszerszintű elemzést. Feltárjuk az energiaveszteségeket és a hulladékgazdálkodás rejtett tartalékait. 48 órán belül egy olyan döntéselőkészítő anyagot kap, amivel saját hatáskörben, azonnal csökkentheti a költségeit.
Eddigi tapasztalataink
Tudta, hogy a klímakockázati elemzés ma már nem
„zöld extra”, hanem a finanszírozás feltétele?
Magyarországon a jogszabályi környezet megváltozott. Ha Ön pályázik, hitelt vesz fel, vagy nagyvállalatnak épít, a hatóságok és a bankok nem a szándékot, hanem a papírokat kérik. Ha a tervezési fázisban nem készül el a megfelelő elemzés, a projektje elakadhat a finanszírozásnál vagy az engedélyeztetésnél.
Nem kell minden jogszabályt ismernie – mi ismerjük Ön helyett.
Az alábbi 3 esetben törvényi kötelezettsége van az elemzés elkészítésére.
Ön melyikbe tartozik?
1. EU-s forrásból vagy kedvezményes hitelből megvalósuló projektek (DNSH elv)
Ez a leggyakoribb eset mostanában. Ha egy beruházás (akár magán, akár állami) bármilyen uniós forrást (RRF, KEHOP Plusz) vagy zöld hitelt vesz igénybe, kötelező a DNSH (Do No Significant Harm – „Ne okozz jelentős kárt”) elemzés elkészítése.
A jogalap: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (Taxonómia rendelet).
Magyar vonatkozás: A pályázati felhívások (pl. GINOP, RRF) a fenti rendeletre hivatkozva teszik kötelezővé a dokumentáció részeként a klímakockázati vizsgálatot a tervezéskor.
Mit ír elő? Vizsgálni kell a fizikai klímakockázatokat a projekt helyszínére vonatkozóan (hőhullám, villámárvíz, szélvihar) és az adaptációt.
Ki végezheti az elemzést? Olyan szakirányú mérnök, aki rendelkezik a szükésges mérnök kamarai jogosultsági vizsgával
2. Kiemelt állami beruházások
(Állami Építési Törvény)
A tavaly hatályba lépett új törvény alapjaiban reformálta meg az állami magasépítéseket.
A jogszabály: 2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről.
A releváns rész: A törvény előírja a BIM alapú tervezést és az életciklus-költség számítást. Bár a törvény szövege a „fenntarthatóságot” említi, a végrehajtási rendeletek és a beruházási keretprogramok (amelyek gyakran EU-s forrásra támaszkodnak) a gyakorlatban megkövetelik a klímaállósági vizsgálatot a tervezéskor, hogy az épület üzemeltetése hosszú távon biztosított legyen.
3. Nagyvállalati beruházások
(ESG Törvény)
Ez a legújabb nyomásgyakorlási pont. A nagy cégeknek jelenteniük kell a környezeti kockázataikról, így ők már a tervezőktől is megkövetelik ezt az adatot.
A jogszabály: 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozásról és az egységes vállalati felelősségvállalásról (ESG törvény).
Mit jelent ez a tervezésnél? Ha az Ön ügyfele egy beszállítója egy német autógyárnak vagy egy nagy magyar cégnek, akkor az új csarnok tervezésénél „ESG-kompatibilisnek” kell lennie. Ehhez elengedhetetlen a klímakockázati elemzés, különben a beruházó nem tudja majd „zöldként” lejelenteni az eszközt a könyveiben.
+1. Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) köteles projektek
Nagyobb beruházásoknál (pl. gyárak, bevásárlóközpontok), ahol környezeti hatásvizsgálat szükséges.
A jogszabály: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.
Előírás: A rendelet módosításai révén a hatásvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell a projekt éghajlatváltozásra való érzékenységét és az ahhoz való alkalmazkodást.
